Mily nagy Isten szerelme, nem mérhető mértékkel, hisz egyszülött Fiát küldte, hogy minket megmentsen. Mily égető nagy fájdalom, hogy Atyja rá nem nézhetett, Fiának vére így hozott, sokaknak üdvösséget. Íme az Úr a kereszten, Ki bűnömet hordozta, és én ott lent a tömegben, ki szent nevét gyalázza. A vétkeim tartották ott, míg elvégezte tervét, halála életet adott, levette lelkem terhét. Nem kérkedem már semmivel, nem is dicsekszem mással, csak Jézusom keresztjével, és feltámadásával. Miért kapok jutalmából? Én nem tudom, nem értem, csak azt tudja a szívem jól, hogy vére folyt énértem.