Indul már a nép, sok távoli helyről, hozza őt a szél, lépte is sietős. Messzi északról, déli földrészről, száraz évszakból itt talál legelőt. Hosszú vándorlás, egyszer véget ér, újra táncol már a menyasszony, a vőlegény. Izráel népe, összegyűjtött nép, nem felejted el, aki volt, aki él. Indul már a nép, sok távoli helyről, úgy jönnek, mint rég, sánta is sietős. Távoli erdők, büszke téveszmék, engedjétek el a kijövők seregét! A megmentő jön újra el, és sok helyről most útra kel, megváltott nép fogja kezét, meg tartja ígéretét!