Feladtad méltó, nagy neved, feláldoztad az életed, Te formáltad azt, kinek kezében szenvedtél. Minden bűnöm, szégyenem, fennmaradt a kereszten, mégis újra élsz és Ura vagy mindeneknek. Tiéd vagyok, megnyerted szívem, dicsérni akarlak szüntelen. És soha meg nem állok, úgy szeretlek, Te vagy, ki értem adtad életed, hogy most szabaddá legyek. Hozzád száll a hangom már imádlak Nagy Király.