Az Úr irgalma végtelen, Ezt folyton érzem én; Habár nincs semmi érdemem, Ő mégis hord kezén. Nincs arra szó, sem gondolat, Mi jóval áld az Úr; Ha lankadok, ő szárnyat ad, És terhem mind lehull. Láncom lehullt, szabad vagyok, mert az Úr veszni, el nem hagyott. Kegyelme tartja meg életem, az Úr irgalma oly végtelen. Sok itt a bűn és küzdelem, Az orkán zúgva dúl, De minden vészben, tengeren, Megtart, megvéd az Úr. Ha véget ér az életem, Új otthont nyújt az ég, Ott még szebb hangon zenghetem A Bárány énekét.